|
|
|
|
adatlap |
|
Incze János » Szekció: Történelem
» Bemutatás éve: 2010
» Cím: Zsigmond király kölcsönei
» Intézmény: BBTE, TFK, a kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesteri képzés, I. év
» Minősítés: 1 díj
» Témavezető: Lupescu Makó Mária tanársegéd, BBTE, TFK, Középkor-történeti és historiográfiai tanszék
» Kivonat:
“A késő középkori Európában megszokott jelenség volt, hogy az uralkodók szorult anyagi helyzetükben kölcsönhöz folyamodtak. A magyarországi gyakorlat sem tért el az európaitól, a magyar koronás fők már a XII. században kisebb összegű hiteleket vettek fel. De ha magyar királyok kölcsöneiről van szó, akkor általában Luxemburgi Zsigmond király neve merül fel leghamarabb. Ő ugyanis híres volt az efféle pénzügyleteiről, a gyakori anyagi nehézségeit birtokzálogosításokkal fedezte. Egyik leghíresebb ilyen szerződése, amikor a lengyel királytól kölcsönkérve, elzálogosította neki a Szepesség bizonyos területeit, amiket majd csak 357 év után váltottak ki.
A dolgozat célja feltérképezni a felvett kölcsönök nagyságrendjét, megtudni, hogy mire fordíthatta ezeket a pénzeket Zsigmond és kik voltak a fontosabb hitelező. Ha a kérdéseket sikerül megválaszolni, akkor egy tisztább képet kaphatunk Zsigmond király anyagi helyzetéről, ezzel együtt országa gazdasági állapotáról.“
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Incze János » Szekció: Történelem
» Bemutatás éve: 2009
» Cím: Kinek higgyek? Esettanulmány a középkori források szavahihetőségéről Hunyadi János életútjával példázva
» Intézmény: BBTE, TFK, történelem szak, III. év
» Minősítés: 2 díj
» Témavezető: dr. Lupescu Makó Mária tanársegéd BBTE, TFK, Középkor-történeti és historiográfiai tanszék
» Kivonat:
A történetírás az emberiség története folyamán gyakran vált a politika eszközévé, amely felhasználta különböző céljai eléréséhez. Ez a középkorban sem volt másképp, sőt itt nem annyira burkoltan érhető tetten. A krónikások gyakran ferdítettek, esetenként valótlan, kitalált eseményeket írtak meg. Szándékosságuk mellett azonban a jóhiszeműséget és a középkori történetírás szabályait is látnunk kell. Dolgozatom célja nem befeketíteni a középkori források megbízhatóságát, hanem épp ellenkezőleg felhívni a figyelmet rájuk, mint a történelem kutatásának egy nagyon jelentős forráscsoportjára és az elbeszélő források kutatása körüli problémákra.
Ezt legjobban egy esettanulmánnyal lehet példázni. A jelen dolgozat Hunyadi János életútján és az életútja körüli eseményeken keresztül próbálja mindez szemléltetni. A különböző érdekek, szemléletek alapján írt vagy szerkesztett krónikák, beszámolók, oklevelek vizsgálata igen érdekes Hunyadi János-portrét eredményeznek. A dolgozat e sokszínűséget próbája érzékelteni és nyomon követni.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Vissza |
|
|
|
