|
|
|
adatlap |
Deák Zsuzsánna » Szekció: Magyar irodalomtudomány — Vallás, nemzet, kulturális identitás » Bemutatás éve: 2010 » Cím: „Mert senki sincsen, hogyki az halálnak poharát meg ne igya“ - A jó halálra készülés néhány mintája, gyakorlata a késő középkori magyar szövegekben » Intézmény: BBTE BtK, magyar-néprajz szak, III. év » Minősítés: 3 díj » Témavezető: dr. Gábor Csilla professzor, drd. Korondi Ágnes doktorandus, óraadó tanár, BBTE, BtK, Magyar irodalomtudományi tanszék, BBTE, BtK, Magyar irodalomtudományi tanszék
» Kivonat: “Idei dolgozatom abból a tényből indul ki, hogy a későközépkori Nyugat-Európában oly népszerű, Ars moriendi kiadványok szövegeinek csupán két magyar fordítását ismerjük. A főleg apácák számára készült, 16. századi magyar nyelvű kódexekből válogatott szövegek alapján arra igyekeztem rávilágítani, hogy bizonyos, a halállal foglalkozó szövegeknek a vallásos gyakorlattal összefüggésben lehetett egyfajta, a jó halálra való felkészülést biztosító funkciójuk. Tisztában léve a történelmi, kulturális távolság szabta határokkal, gondolatmenetem célja nem az, hogy egyes szövegtípusokra, rábizonyítsam, hogy a vallási gyakorlatban ténylegesen a jó halálra való felkészülésre használták, csupán arra szeretnék rámutatni, hogy ezekben a szövegekben, a halálról való középkori képzetekkel és az elmélkedő vallásos gyakorlattal való kapcsolatuk miatt bennerejlik egy ilyesfajta olvasati és használati lehetőség.“
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Deák Zsuzsánna » Szekció: Magyar irodalomtudomány - Régi magyar irodalom » Bemutatás éve: 2009 » Cím: A meghalás művészetének képi narratívái » Intézmény: BBTE, BtK, magyar-néprajz szak, II. év, BBTE, BtK, magyar-angol szak, I. év » Minősítés: 1 díj » Témavezető: dr. Szikszai Mária adjunktus, drd. Korondi Ágnes óraadó tanár BBTE, BtK, Magyar néprajz és antropológia tanszék BBTE, BtK, Magyar irodalomtudományi tanszék
» Kivonat: A középkori keresztény egyház által hivatalosan forgalmazott meghalási stratégiákkal foglalkozó kutatásom keretén belül ez a dolgozat egyfajta kísérletként fogható föl, melynek során túllépve a szöveg médiumán, a vizuális eszközök, a képiség szintjén kérdezek rá arra, hogy egy adott korszakban (XV-XVI. század fordulója) hogyan beszéltek a haldoklásról. Kutatásom kiindulópontja egy 1514-ben, Landshutban (Németország) kiadott Ars Moriendi kötet, melynek fanyomatos illusztrációit összehasonlítva más korabeli képzőművészeti alkotásokkal vizsgálom a sztereotip képi elemeket egybeszervező narratív stratégiákat. Dolgozatom alapgondolata, hogy az eszmerendszerek, ideológiák csakis a szöveg, kép, hang, rítus stb. együttes rendszerében valósulhatnak meg, és éppen ezért tartom relevánsnak a különböző médiumok nézőpontjainak érvényesítését.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Vissza |
|
|
|