|
|
|
|
adatlap |
|
Nagy Ákos » Szekció: Néprajz
» Bemutatás éve: 2010
» Cím: Vajas Erzsébet süteményreceptes füzete
» Intézmény: BBTE, BtK, néprajz szak, I. év
» Minősítés: 3 díj
» Témavezető: dr. Keszeg Vilmos professzor, BBTE, BtK, Magyar néprajz és antropológia tanszék
» Kivonat:
“Dolgozatomban Vajas Erzsébet kéziratos süteményreceptes füzetét elemzem. Célom a populáris írásbeliség kimutatása és a táplálkozáskultúra megismerése az elmúlt három évtized tükrében, valamint a füzet, és a füzet tulajdonosának bemutatása.
A szakácskönyvek illetve kéziratos receptes füzetek szakirodalma szerint, megállapíthatjuk, hogy az eddigi kutatások a következő szempontok szerint vizsgáltak receptes gyűjteményeket: tartalmi elemzés vagy értelmezés, egy nő populáris írásgyakorlata, valamint a kéziratos füzetek készítésének és használatának módja. Dolgozatomban tehát az utóbbi két szempont szerint elemzem Vajas Erzsébet kéziratos süteményreceptes füzetét.
Az első fejezetet és az alfejezeteket fantázianévvel láttam el, mert véleményem szerint a címből kiindulva az olvasó szabadon továbbgondolhatja a témát. Az általam írottakat támpontnak szántam, a cél tehát az olvasónak a téma felé irányítása.
Az adattárban betűhíven írtam át a recepteket a pontosabb megfigyelés érdekében.“
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Nagy Ákos » Szekció: Néprajz
» Bemutatás éve: 2009
» Cím: A városrendezés áldozatai. Egy kolozsvári hóstáti család emlékezete a bontások időszakáról
» Intézmény: BBTE, BtK, néprajz szak, III. év
» Minősítés: dicséret
» Témavezető: dr. Keszeg Vilmos professzor BBTE, BtK, Magyar néprajz és antropológia tanszék
» Kivonat:
A dolgozat arra keresi a választ, hogy a kolozsvári hóstátiak közösségében miként emlékeznek és beszélnek az 1970-es évektől kezdődő, majd a 80-as években kicsúcsosodó szocialista városrendezés lezajlásáról, következményeiről. A hagyományosan földműveléssel foglalkozó, de polgárként élő hóstátiak történetében a bontások időszakának nagy jelentősséget tulajdonítanak, egyfajta időszámítási pontként is felfogható, ugyanakkor az erről való tudásnak és narrációnak identitásalkotó szerepe van a közösség tagjai számára. A kutatás arra is kiterjed, hogy milyen tudást hagyományoznak ezzel kapcsolatban, mi az, ami közös az elbeszélésekben és mi különbözik generációnként. Ezen kívül képet szeretnék kapni arról, hogy a kutatás alanyai miként tekintenek a jövőre, melyet leginkább a múltbeli események és az ezekhez szorosan kapcsolódó életmódváltozás határoz meg.
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Nagy Ákos, Nemes Nagy Nimród Nándor, Kira Dorottya, Sebestyén Zita, Zsombori Emőke » Szekció: Földrajz
» Bemutatás éve: 2007
» Cím: A turizmus és gazdaság hatása az Izverna-barlangra
» Intézmény: BBTE. FöK, földrajz szak, III. év; BBTE. FöK, földrajz szak, III. év; BBTE, FöK, földrajz-idegen nyelv szak, III. év; BBTE, FöK, turizmus szak, II. év; BBTE, FöK, turizmus szak, II. év
» Minősítés: dicséret
» Témavezető: Rajka Géza barlangkutató búvár
» Kivonat:
Az Izverna-barlang a Mehádiai hegység aljában helyezkedik el 400 m-es tengerszint feletti magasságon. A barlangot 1914-ben fedezték fel, és 1986 óta barlangibúvár-kutatás és -turizmus folyik benne.Romániai viszonylatban egyedülálló adottságokkal rendelkezik, könnyen úszható szifonjai és kristálytiszta vize számos kül- és belföldi búvárturistát vonz.A barlangot gyalogos turista, barlangász és búvárturista szemszögből próbáltuk minősíteni. Külön figyelmet fordítottunk a turizmus és gazdaság által okozott pozitív és negatív hatások számbavételére a barlangra és Izverna falu lakosságára.Végső következtetésként elmondhatjuk, hogy a barlang kevés látványossággal szolgál a gyalogos turisták számára, de búvárként annál nagyobb az értéke. "
» Teljes dolgozat:
[PDF]
Vissza |
|
|
|
